[{"img":"http://keptar.oszk.hu/051900/051967/561_656_pix_Oldal_13_Kep_0002.jpg","title":"A \"Zsidó Évkönyv\"-ből","description":"Löw Lipót Lőw Lipót, születési nevén Júda Leib Löw (Èerná Hora, 1811. május 22. - Szeged, 1875. október 13.) német-cseh születésű magyar rabbi, tudós, a zsidóság egyenjogúsítási mozgalmának vezetője. Szorgalmazta a magyar zsidóság asszimilációját és a nemzeti nyelv használatát az egyházi szertartásokon.\r
\r
Lőw Lipót a híres prágai rabbi, Jehuda Lőw ben Besalel leszármazottjaként született 1811-ben a morvaországi Èerná Horában. Bevezető tanulmányait a 1824 és 1835 között a tøebíèi, kolíni, lipníki és kismartoni jesivákban végezte, az ezt követő hat évben pedig a pozsonyi líceumban, majd a pesti és bécsi egyetemeken nyelvészetet, pedagógiát és keresztény teológiát tanult. Tanulmányai befejeztével rövid ideig nevelő volt Prostìjov morva városban, mielőtt 1841. szeptember 1-jén megválasztották nagykanizsai rabbinak.\r
\r
Pályafutása elején nagyfokú jártasságra tett szert a magyar nyelvben, és ő volt az első, aki a zsinagógában is magyarul prédikált, nem kis visszatetszést váltva ki ezzel konzervatív hittársaiból. Első magyar nyelvű prédikációja 1845-ben jelent meg nyomtatásban. 1844-ben kezdte meg a magyar zsidók egyenjogúsítása érdekében kifejtett irodalmi tevékenységét. Ő vezette a mozgalmat egészen addig, amíg el nem érték céljukat: 1867-ben az országgyűlés kimondta a zsidóság polgári és politikai egyenjogúsítását. A Ben Chananja című folyóirat, melynek Lőw 1858 és 1867 között a szerkesztője volt, rendkívül fontos szerepet játszott a mozgalomban.\r
\r
1846-ban meghívták a pápai hitközség élére, ahol a frissen felépült új zsinagógát magyar nyelvű beszéddel szentelte fel. Az 1848-as forradalom kitörése Pápán érte. A helyi nemzetőrségnek számos zsidó is tagja lett, Lőw pedig tábori lelkészként követte híveit nagyra becsült vitéz társainak ajánlott tábori beszéde \"Az Isten velünk vagyon\" címmel nyomtatásban is megjelent. Emlékezetes ünnepi beszédet tartott a pápai zsinagógában 1849 májusában, miután kimondták az ország függetlenségét és a Habsburg-ház trónfosztását. A szabadságharc leverése után ellenségei feljelentették, felségsértés és lázítás vádjával börtönbe vetették, de báró Sina György közbenjárására kéthavi fogság után, 1849. december 14-én Haynau tábornok szabadon bocsátotta. Mivel Pápán folytonos zaklatásnak volt kitéve, elfogadta a szegedi hitközség meghívását és 1850. december 10-én beiktatták a szegedi főrabbi hivatalába, amit haláláig megtartott. A lembergi, brünni és bukaresti hitközség, valamint a berlini zsidó főiskola (Hochschule für die Wissenschaft des Judenthums) meghívását visszautasította.\r
\r
Lőw mélyreható történelmi, teológiai és esztétikai ismereteit a zsidó szertartásrend modern alapokon nyugvó megújításának szolgálatába állította. Magyarország egyik legismertebb prédikátoraként részt vett szinte minden hazafias ünnepségen és zsinagóga-felszentelésen. 1870-ben adta ki magyar nyelvű prédikációit, ez volt az első zsidó prédikációgyűjtemény, ami magyarul megjelent. Lőw egyesítette a keresztény prédikáció alapos, logikus felépítését a bonyolult haggadai elbeszélések szellemes elemzésével. Tanulmányai, kezdve a halakha történetével, felölelték a zsidóság teljes talmud utáni történetét. A zsidó élet és jog fejlődésének a halakhai irodalom alapján kívánt irányt szabni és igyekezett a zsidóság érdekében megcáfolni azt a nézetet, mely szerint a zsidó vallás erkölcs- és szokásrendszere változatlan maradt a németországi reformáció kezdetéig. Legfontosabb régészeti tanulmányait és válaszait azzal a céllal írta, hogy bizonyítsa különféle intézmények fejlődését és sok esetben hogy kimutassa más népek szokásainak hatását.\r
\r
Lőw vezető szaktekintély volt tudományos témában és alkalmazott teológiai kérdésekben egyaránt. Az bécsi abszolutista (1850-1866), majd a pesti alkotmányos kormányzat (1867 után) egyaránt kikérte és figyelembe vette véleményét a zsidó szertartásrend és oktatás szervezetével kapcsolatban. A zsidó oktatás egész Magyarországon sokat köszönhet neki. Haláláig a magyar neológ zsidók vezetője volt, különösen azután, hogy az általános gyűlés amelyet tanácsa ellenére hívtak össze és amelyen nem is vett részt a várt egyesülés helyett egyházszakadást eredményezett a magyarországi zsidók között.\r
\r
(Forrás: Wikipédia)","topics":["metszetkép","portré","személyt ábrázoló kép","Lőw Lipót (1811-1875)","rabbi"],"id":"051967"}]

#Lőw Lipót (1811-1875)

A "Zsidó Évkönyv"-ből